Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda

Levelezési cím:
Vác, 2600 Budapesti főút 57.

Iroda:
Budapest, 1027 Frankel Leo u. 26.

Tel/Fax:
+36 1 315 20 54

Mobil:
+36 20 471 46 76

E-mail:
belsoudvar@belsoudvar.hu


english

Fenntartható ház

Mi a fenntartható ház?

Olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erőforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület, adott épületre jutó erőforrása. (Medgyasszay, 2009)

Elméleti háttér

A fenntartható ház használja a környezetbarát, passzív, és zero-CO2 házak koncepcióját, azonban a definícióból adódóan a követelményrendszer megfogalmazásakor két lényeges kritériumot tart szem előtt:

  • A fenntartható ház nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik.
  • A területi adottságok és a fogyasztás mértéke függvényében regionálisan eltérő követelményértékeket határoz meg, ami jellemzően a méltányosabb teherviselés felé mutat.[1]

A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (1.0 verzió):

A magyarországi viszonyokra értelmezett "fenntartható ház" csak az ország természeti tőkéjének hozamát (megújuló energiaforrások fenntartható mértékű fogyasztása) használhatja. Az ország természeti adottságai és a jelenlegi technikai lehetőségek függvényében az épületek energiaszükséglete a következő forrásokból biztosíthatók:

  • fűtés: biomassza hasznosítás, hévíz hasznosítás, napenergia;
  • használati melegvíz termelés: napenergia, biomassza hasznosítás;
  • hűtés: szükség esetén megújuló forrásból nyert elektromos áram;
  • főzés: biomassza, megújuló forrásból nyert elektromos áram;
  • világítás: megújuló forrásból nyert elektromos áram.

Mit jelent a megújuló energiaforrások fenntartható mértékű fogyasztása?

Fűtés - használati melegvíz termelés - főzés

Az ország területére érkező napenergia a szükségleteket messze meghaladónak tekinthetők (1800 PJ [2]), annak használata korlátlanul történhet egyéni és közösségi felhasználásra, azonban problémát jelent a napenergia tárolása, és a hasznosításhoz szükséges berendezések költségigénye. Az ország energetikai célra hasznosítható elméleti biomassza potenciálja 203-328 PJ, amiből MTA számításai szerint 200, míg korábbi minisztériumok által készített anyag szerint 67 PJ energia hasznosítható. [Giber, 2005] Jelenleg a hasznosított biomassza jelentős részét fordítják erőművi elektromos áram termelésre, amely energetikai hatékonysága azonban megkérdőjelezhető. Javasolt a biomassza nagy részének hőenergetikai célú hasznosítása, hogy legalább 90 PJ biomasszát az épületek fűtésére és a használati melegvíz előállítására hasznosíthassunk. További lehetőség - elsősorban nagyobb léptékben - a hévíz energia hasznosítása. Az MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottsága szerint az elméleti 63 PJ potenciálból 10 PJ energia reálisan hasznosítható. [Bohoczky, 2008]

Elektromos energia

Magyarországon megújuló energiaforrásból elektromos energiát napenergia, szélenergia és biomassza energiából lehet előállítani. Az elméleti potenciál igen jelentős[3], azonban a reálisan hasznosítható potenciál biomassza hasznosítás nélkül csekély, kb. 15-25 PJ évente.

Milyen energetikai követelményeket kell kielégítie egy "fenntartható ház"-nak?

A használati melegvíz 60%-ban napenergiával, 40%-ban biomasszával biztosítható, ami 10 000 000 "egységfogyasztóra" tekintve nettó 10 PJ, bruttó 12,5 PJ energiaigényt jelent.[4]
A fűtési energiaigényt két feltételezéssel számíthatjuk:

  • Az egy négyzetméterre jutó energiaigény alapján a következőképpen: A hazai épületállomány kb. 480 000 000 m2[5], amely terület fűtési energiaigényének fedezésére a fenti feltételezések mellett 90+10-12,5=88,5 PJ energia fordítható. 85%-os gépészeti rendszereket feltételezve Magyarországon a fenntartható ház nettó fűtési energiaigénye 43 kWh/m2[6].
  • Az egy főre jutó energiamennyiség alapján a következőképpen: A 10 000 000 lakósra jutó energiamennyiség 8,8 GJ, vagy 2 400 kWh/év/fő, ami kb. 5,8 q, vagy 1 m3 tűzifát jelent évente, személyenként. Mivel ezen mennyiség a lakó és munkahely fűtési igényt is fedeznie kell, a lakóház fűtésére 4 q, vagy 0,7 m3/fő/év tűzifa mennyiség számítható.

A hűtési energiaigényt lakóépületeknél radikálisan csökkenteni kell, ami családi házas beépítés esetén megfelelő építészeti és épületszerkezeti tervezéssel teljességgel ki is küszöbölhető.

Irodáknál és többszintes épületeknél a jelenleg szokásos klimatizálás helyett hővisszanyerős szellőztetéssel, szerkezethűtéssel, vagy geotermikus hőszivattyúk alkalmazásával nagyságrendileg kisebb energiával hűthetők az épületek.

Az egyéb fogyasztók (tűzhely, világítás, mosógép, stb.) elektromos energiaigénye a magyarországi viszonyokra értelmezett fenntartható épületbe nem lehet nagyobb, mint 25 PJ / 10 000 000 fő, azaz 700 kWh/év, ami 50%-os lakossági és 50%-os kommunális megosztást feltételezve 350 kWh/év/fő fogyasztási határértéket jelent.

Hosszabb cikkek, előadások a témában

Hivatkozások

  1. Azonos klimatikus viszonyok mellett a szerényebb gazdasági erővel rendelkező, ritkábban lakott, (és ezért) természeti erőforrásokban gazdagabb területeken magasabb követelményértékeket kell teljesíteni, amely rendszerek megvalósítási költsége lényegesen kedvezőbb.
  2. Magyarország éves primer energiaigénye 1153,2 PJ [KSH, 2005]
  3. MTA számításai szerint a napenergia elméleti fotovillamos hasznosítási potenciálja 1750, míg a szélenergiáé 530 PJ/év.
  4. 10 000 000 lakos 40 l/nap melegvíz igénye, amely energiamennyiség 60%-a napenergiából biztosítható. Gépészeti rendszer feltételezett hatásfoka 80%.
  5. Becslés: 4 000 000 lakás átlag 80 m2-rel, és még félszer ennyi iroda és középület.
  6. 88,5 PJ * 0,85 = 75,23 PJ = 20 912 000 000 kWh; 20 912 000 000 kWh / 480 000 000 m2 = 43 kWh/m2

Irodalomjegyzék:

Giber, 2005
Giber János (et. al.): A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban, GKM. Budapest, 2005.
Bohoczky, 2008
Bohoczky Ferenc: Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Konferencia előadás, 2008.
KSH, 2005
KSH: Magyar statisztikai évkönyv 2005.
Vissza az oldal tetejére