en Gyakori kérdések

É1: Hogyan engedélyezhetők új építésű vályogházak?

A hazai szabályozásban korábban az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) szabott követelményt a vályog alkalmazására. A 2008. szeptember 1-én életbe lépett újabb OTÉK már nem foglalkozik a vályogépítés kérdésével. 2003 és 2013 között az építési anyagok, így a vályog beépíthetőségét is 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendelet szabályozta, amely jelentősen megnehezítette a vályog alkalmazását.

A vályog termékek/technológiák megfelelőségének igazolására a jelenlegi hazai szabályozását definiáló 275/2013 Kormányrendelet és a mögöttes CPR rendelet definícióit is használva alapvetően három lehetőséget van természetes anyagok, termékek betervezése, beépítése során.

I. Európai műszaki engedéllyel (ETA) rendelkező termékként történő beépítés.
II. Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ) rendelkező termékként történő beépítés.
III. Felelős műszaki vezető (FMV) által történő igazolással történő beépítés.

Az I. és II. típusú terméknyilatkozat kiállítás minden esetben, míg a III. típusú megfelelőség igazolás csak speciális esetekben használható. A 305/2011/EU rendelet nyomán ugyanis egész Európában a jogalkotás pozitívan akarja támogatni a természeti erőforrás használat szempontjából nagyon kedvező bontott és természetes anyagok alkalmazását, hiszen az FMV által történő megfelelőség igazolása nyilvánvalóan jóval egyszerűbb, mint a másik két eljárás. A 275/2013 Korm. rendelet az alábbiakban definiálja, hogy mikor lehet alkalmazni ezt a fajta minőség tanúsítást: „Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv. 41. §-ában foglaltaknak.”

FME igazolásokkal rendelkező termékek beépítésének szereplői [275/2013] felelosok

Összegezve, a mai építési szabályozás a bontott és természetes anyagokra – így a vályogépítésre –, kedvező, különleges engedélyezési eljárást tesz lehetővé, ami a legtöbb esetben egyszerű és viszonylag korrekt termék/technológia minősítési eljárást tesz lehetővé.

Érdemes még tudni a 2012-ben megjelent MSZE 3576-1 előszabványról.

A témában bővebb, összefoglaló cikk olvasható az Országépítő folyóirat 2016/03 számában.

É2: Hogyan engedélyezhetők új építésű szalmaházak?

Lásd "É1" kérdésre adott választ, az alábbi kiegészítésekkel: A szalmabála építésre vonatkozó MSZE 3576-2 előszabvány alapján érdemes a szalma megfelelőségéről megbizonyosodni.

Javasolt a kötelező dokumentumokon túlmenően az épületre vonatkozó tűzvédelmi leírással és a technológiára vonatkozó alkalmazástechnikai útmutatóval kiegészített engedélyezési/bejelentési/kiviteli dokumentáció késztése.

É3: Milyen határértékeket kell betartani épületek építése illetve felújítása kapcsán?

A kérdést a 7/2006 TNM rendelet írja le a 6. §-ban. Tekintve, hogy egy „kifutó rendszerben” jelenleg három egymás melletti követelményrendszer van, az adott szituációra értelmezendő követelmény kiválasztása nem egyszerű feladat.

Az épületekre vonatkozó követelményeket jelenleg öt kategóriában határozza meg a szabá-lyozás, illetve egy esetben lép életbe egy hatodik kategória. A megfelelő követelményrendszer kiválasztását nehezíti, hogy a 2006-ban életbe lépett követelményértékek (J) mellett esetenként a költségoptimalizált (Kopt) illetve a közel nulla energiaigényű (KN) szintre vonatkozó értékeket kell betartani (zárójelbe tett megjegyzésekben a Rendelet mellékleteinek számozását is bemutatva):

1) Épületszerkezetekre vonatkozó követelmények. (J-I, Kopt-I, KN-I szinten különböző)
2) Épület fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek. (J-II, Kopt-II, KN-II szinten különböző)
3) Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények. (J-III, Kopt-III, KN-III szinten különböző)
4) Az épületek nyári túlmelegedésének kockázatára vonatkozó követelmények. (J, Kopt, KN szinten azonos: J-IV)
5) Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások. (J, Kopt, KN szinten azonos: J-V)
6) Kötelező megújuló részarány. (csak KN szinten: KN-IV)

A lehetséges szituációkat az alábbi ábrán foglaljuk össze, illetve a továbbiakban részletesen bemutatjuk a követelményértéket. A világos narancssárga és világos zöld mezők azt fejezik ki, hogy a követelményrendszer nem minden elemét kell betartani.

TNM követelmények

M1: Melyek egy épület megvalósításának főbb lépései, azokban kik vesznek részt?

  • A telek/épület kiválasztása. Javasolt, hogy itt a Megrendelő kérje Szakértők segítségét, az építési elképzeléseinek elvi tisztázására.
  • Elvi építési engedély vagy Építési engedély megszerzése. Itt a Megrendelő elképzeléseit az építész Tervezőnek kell műszaki, esztétikai és gazdaságossági szempontok alapján, jogszabály által előírt formában dokumentálnia. Az épület tervezése során az igények és szükségletek szerint az építész együtt dolgozik statikus, gépész, elektromos, tájépítész, közlekedéstervező, konyhatechnológus, stb. szakági tervezőkkel. A Tervezőknek az engedélyezési dokumentáció összeállítása során egyeztetniük kell / illetve érdemes az Építési Hatósággal (pl. tervtanácsi egyeztetés), a Szakhatóságokkal (ÁNTSZ, Kéményseprő, stb.), valamint a Közműszolgáltatókkal (víz, csatorna, áram, gáz, stb.)
  • Kiviteli tervdokumentáció elkészítése. Ebben a munkafázisban az engedélyezési tervben rögzített műszaki tartalmat pontosítják a Tervezők, hogy minél pontosabb, részletesebb költségkiírások készülhessenek, illetve az épület megvalósítása során várható nehézségekre minél jobban felkészülhessenek az Építtetők.
  • Versenyeztetés, kivitelező kiválasztása, szerződéskötés. A kiviteli tervek alapján a Tervezők, vagy Árszakértők részletes és tételes költségvetést készítenek, amelyek alapján több kivitelezőtől azonos műszaki tartalom megvalósítására lehet ár és ütemezési ajánlatot kérni. Az ajánlatok összehasonlítására, valamint a kivitelezői szerződések megkötésére érdemes Szakértői segítséget igénybe venni.
  • Megvalósítás. Engedélyköteles építési tevékenység során, a jogszabályok szerint, megfelelő szakmai tudással rendelkező Kivitelezőt, és annak alkalmazásában Felelős Műszaki Vezetőt kell alkalmazni. A Kivitelezőnek érdemes / szükséges továbbra is együttműködni a Tervezőkkel helyszíni művezetés, vagy további részlettervezés formájában, hogy az előre nem látott problémákra, vagy az építés során bekövetkezett változásokra időben fel tudjon készülni. A Megrendelő műszaki-gazdasági érdekeinek képviseletére, jogszabályi előírások szerint kötelezően, illetve ajánlottan, Műszaki Ellenőrt alkalmazhat.
  • Használatba vételi engedély megszerzése. Az épület "üzembe helyezése" előtt használatba vételi eljárást kell lefolytatni. Ekkor a Kivitelezőtől kapott nyilatkozatok, igazolások és a kiviteli tervek alapján a Szakhatóságoktól és a Közműszolgáltatóktól kell Működési engedélyeket beszerezni, amelyek alapján az Építési Hatóság állítja ki a használatba vételi engedélyt.

M2: Milyen szerepet tud vállalni az iroda az elképzeléseink megvalósításában?

Az építés folyamatában a következő szakaszokban tudunk segítséget nyújtani:

  • építési helyszín, építésszabályozási lehetőségek áttekintése, tanácsadás formájában,
  • komplex építési engedélyezési dokumentáció elkészítése (szükség esetén elvi építési engedéllyel, illetve tervtanácsi véleményeztetéssel),
  • részleges, vagy teljes körű kiviteli tervdokumentáció elkészítése,
  • tervezői árazott és árazatlan költségvetés készítése,
  • kivitelezők ajánlása, kivitelezőktől árajánlatok kérése és értékelése, kivitelezői szerződés előkészítése,
  • tervezői művezetés.