Gyakori kérdések
Építésügyi szabályozási kérdések:
- É1: Hogyan engedélyezhetők új építésű vályogházak?
- É2: Hogyan engedélyezhetők új építésű szalmaházak?
Menedzsment kérdések:
É1: Hogyan engedélyezhetők új építésű vályogházak?
A hazai szabályozásban korábban az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények)
szabott követelményt a vályog alkalmazására. A 2008. szeptember 1-én életbe lépett újabb
OTÉK már nem foglalkozik a vályogépítés kérdésével. Legfontosabb jelenleg hatályos jogszabály
e témában a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM rendelet, amely ÉME (Építőipari Műszaki Engedély)
minősítéshez köti minden építési anyag beépíthetőségét. Ismereteink szerint a legtöbb vályogot
gyártó cég vagy magánszemély ilyen minősítéssel nem rendelkezik.
A Belügyminisztárium jogértelmezése szerint azonban az építési telekről kitermelt vályog a helyszínen alkalmazható,
amennyiben a tervező egyedi termékként pontosan definiálja a termék megfelelőségét, és a felelős műszaki vezető garantálja az anyag terv szerinti beépítését.
A vályogtermékek megfelelőségére és megfelelő beépítésére jó irányelv a német
szabályozás (Lehmbau Regeln), amely magyar nyelven az alábbi szakirodalomban érhető el: Medgyasszay
Péter - Novák Ágnes: Föld- és szalmaépítészet, Terc, 2006
(erről szóló weboldal megtekintése)
É2: Hogyan engedélyezhetők új építésű szalmaházak?
Lásd "É1" kérdésre adott választ, az alábbi kiegészítésekkel:
A belügyminisztériumi állásfoglalás szerint szalmabála falszerkezet minden további nélkül építhető legálisan. A fal egyes elemeit nem kifejezetten építési célra építették, így
"Az építési termék meghatározásából következik, hogy az építés helyszínén, a tényleges
kivitelezési, szerelési munka során létrejövő végleges szerkezetrészek, illetve maga a kész
építmény nem tartozik az építési termékek körébe."
Amennyiben
"a feladatra jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell pontosan és részletesen meghatározni a felhasználandó anyag elvárt tulajdonságait, a szállítás, az előkészítés, a tárolás és a beépítés feltételeit, az alkalmazás műszaki megoldásit és a felhasznált anyagok és/vagy a késztermék megfelelősége (minősége) ellenőrzésének módját, - a körülmények és az alkalmazott szerkezetnek megfelelő részletességgel."
továbbá
" A kivitelezés folyamatáért és a kész épületért a felelős műszaki vezetőnek kell helytállnia. Így pl. egy vályogfal szakszerű megépítése is az ő felelősségi körébe tartozik, és a használatbavételi eljárás során adott felelős műszaki vezetői nyilatkozat tulajdonképpen a kész építményre vonatkozik. A felelős műszaki vezető dolga azonban az is, hogy ügyeljen arra, hogy az épületbe csak megfelelőség-igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési termékeket építsenek be."
akkor a szerkezet jogszerűen, akár a teljes rendszerre vonatkozó ÉME engedély nélkül is megépíthető.
M1: Melyek egy épület megvalósításának főbb lépései, azokban kik vesznek részt?
- A telek/épület kiválasztása. Javasolt, hogy itt a Megrendelő kérje Szakértők segítségét, az építési elképzeléseinek elvi tisztázására.
- Elvi építési engedély vagy Építési engedély megszerzése. Itt a Megrendelő elképzeléseit az építész Tervezőnek kell műszaki, esztétikai és gazdaságossági szempontok alapján, jogszabály által előírt formában dokumentálnia. Az épület tervezése során az igények és szükségletek szerint az építész együtt dolgozik statikus, gépész, elektromos, tájépítész, közlekedéstervező, konyhatechnológus, stb. szakági tervezőkkel. A Tervezőknek az engedélyezési dokumentáció összeállítása során egyeztetniük kell / illetve érdemes az Építési Hatósággal (pl. tervtanácsi egyeztetés), a Szakhatóságokkal (ÁNTSZ, Kéményseprő, stb.), valamint a Közműszolgáltatókkal (víz, csatorna, áram, gáz, stb.)
- Kiviteli tervdokumentáció elkészítése. Ebben a munkafázisban az engedélyezési tervben rögzített műszaki tartalmat pontosítják a Tervezők, hogy minél pontosabb, részletesebb költségkiírások készülhessenek, illetve az épület megvalósítása során várható nehézségekre minél jobban felkészülhessenek az Építtetők.
- Versenyeztetés, kivitelező kiválasztása, szerződéskötés. A kiviteli tervek alapján a Tervezők, vagy Árszakértők részletes és tételes költségvetést készítenek, amelyek alapján több kivitelezőtől azonos műszaki tartalom megvalósítására lehet ár és ütemezési ajánlatot kérni. Az ajánlatok összehasonlítására, valamint a kivitelezői szerződések megkötésére érdemes Szakértői segítséget igénybe venni.
- Megvalósítás. Engedélyköteles építési tevékenység során, a jogszabályok szerint, megfelelő szakmai tudással rendelkező Kivitelezőt, és annak alkalmazásában Felelős Műszaki Vezetőt kell alkalmazni. A Kivitelezőnek érdemes / szükséges továbbra is együttműködni a Tervezőkkel helyszíni művezetés, vagy további részlettervezés formájában, hogy az előre nem látott problémákra, vagy az építés során bekövetkezett változásokra időben fel tudjon készülni. A Megrendelő műszaki-gazdasági érdekeinek képviseletére, jogszabályi előírások szerint kötelezően, illetve ajánlottan, Műszaki Ellenőrt alkalmazhat.
- Használatba vételi engedély megszerzése. Az épület "üzembe helyezése" előtt használatba vételi eljárást kell lefolytatni. Ekkor a Kivitelezőtől kapott nyilatkozatok, igazolások és a kiviteli tervek alapján a Szakhatóságoktól és a Közműszolgáltatóktól kell Működési engedélyeket beszerezni, amelyek alapján az Építési Hatóság állítja ki a használatba vételi engedélyt.
M2: Milyen szerepet tud vállalni az iroda az elképzeléseink megvalósításában?
Az építés folyamatában a következő szakaszokban tudunk segítséget nyújtani:
- építési helyszín, építésszabályozási lehetőségek áttekintése, tanácsadás formájában,
- komplex építési engedélyezési dokumentáció elkészítése (szükség esetén elvi építési engedéllyel, illetve tervtanácsi véleményeztetéssel),
- részleges, vagy teljes körű kiviteli tervdokumentáció elkészítése,
- tervezői árazott és árazatlan költségvetés készítése,
- kivitelezők ajánlása, kivitelezőktől árajánlatok kérése és értékelése, kivitelezői szerződés előkészítése,
- tervezői művezetés.