A fakitermelés lazítása kapcsán ez most nem tudományos mű, de szükségét éreztem a közvélemény figyelmét felhívni korábbi kutatási eredményeinkre. Próbálok közérthetően fogalmazni, a tudományos ellenőrizhetőség igényével.
Medgyasszay Péter PhD
építészmérnök, MBA, épületenergetikai szakértő
Röviden:
- Van-e valós előnye a napokban megjelent fakitermelést megkönnyítő rendeletnek épületenergetikai szempontból? Szerintem nem sok.
- Van-e kockázata a várhatóan megnövekedő kitermelésnek? Szerintem rengeteg.
Mi alapján vannak ezek az állítások megfogalmazva, azoknak, akik mélyebb megismerésre vágynak:
- Közvetlen előzmények
- Korábbi kutatási eredményekből leszűrhető tapasztalat: a matek…
- Korábbi történelmi tapasztalatokból leszűrhető tapasztalat: a biológia, a meteorológia és a klíma…
- Összegzés, megoldási javaslatok
- Rövid távú megoldási javaslat
- Középtávú megoldási javaslat
- Kitekintés hosszú távra…
Közvetlen előzmények
Erről szerencsére sok hír van mostanában. A Kormány döntése nyomán jelentősen lazulnak a fakitermelésre vonatkozó szabályok. Egy rövid hír, ami tömören, korrekten foglalja össze a fakivágást megkönnyítő rendeletet: https://10perc.hu/news/kormany-megkonnyitette-fakitermeles-szabalyait
Az Agrárminisztérium szerint az erdőgazdálkodás továbbra is fenntartható módon lesz folytatva. https://www.origo.hu/itthon/20220806-magyarorszagon-tovabbra-is-fenntarthato-a-tuzifa-kitermelese.html
Azonban kérdéses, hogy nem vágásérett fák kivágása, a tarvágás engedélyezése, az erdőtelepítési kötöttségek lazítása valóban fenntartható erdőgazdást eredményez-e.
Korábbi kutatási eredményekből leszűrhető tapasztalat: a matek…
2013-ban publikáltuk legteljesebben a „fenntartható ház” koncepcióját. Ennek lényege a következő volt: „Azt használjuk ami van, és annyit amennyi jut!” (1. Ábra) https://belsoudvar.hu/wp-content/uploads/2019/11/mp-ep-ipar-fenntarthato.pdf
1. Ábra: „Fenntartható ház” koncepció áttekintő ábrája
A koncepció szerint az ország megújítható erőforrásaira kell és lehet alapozni a magyarországi lakásállomány energiaellátását. Fontos a megújítható szó, ami a megújuló energia kifejezésünknél érzékletesebben fejezi ki, hogy itt évről évre rendelkezésre álló forrásokat veszünk csak figyelembe. Magyarországon az akkori technikai-gazdasági lehetőségeket tekintve 100 PJ megújítható energia állt rendelkezésre a lakossági fogyasztás kb. 390 PJ energiaigénnyel szemben. Épületenergetikusoknak, átlag felhasználónak jobban érthetően: a szigeteletlen épületek energiaigénye 350 kWh/m2a, az ország lakásainak átlag energiaigénye 250 kWh/m2év körül van. A jelenlegi szabályozás 100 kWh/m2év értéket irányoz elő új épületek esetén. A Fenntartható ház koncepció eléréséhez 75 kWh/m2év körüli értéket kell elérni.
Érdemes még megemlíteni, hogy jelenleg 120 PJ megújuló energiát használunk lakossági és egyéb célokra, míg az ország teljes energiaigénye jelenleg 1150 PJ körül van. A lakossági energiafogyasztás (megújuló és nem megújuló összesen) kb. 390 PJ. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 szerint a biomassza mennyisége tovább növelhető pl. nem használt termőterületeken energetikai ültetvények telepítésével. DE ehhez hosszú távú gondolkodás és cselekvés kell: ültetni, gépesíteni, stb. Egyik napról a másikra csak az erdeinkből nyerhető plusz fa. Két további problémája van a rendelet mögött húzódó elképzelésnek:
- az idei évben történő kitermeléssel csak olyan nedves fa nyerhető, ami sokkal rosszabb hatásfokkal, sok káros kibocsátás mellett égethető csak el. Közel kétszer annyi fa kell, mint száraz fából, és a károsanyag kibocsátás összehasonlíthatatlanul nagyobb.
- Az ukrajnai háború hatására már év elejétől megindult a fa korábbi éveknél nagyobb felvásárlása, kitermelése. Korábban 1-2 hét alatt szállították ki a fát idén tavasszal 1-2 hónapot kellett várni a szállítással.
AZAZ JELENLEG RÉSZINT A ROSSZ ÁLLAPOTÚ INGATLANOK, RÉSZINT A FENNTARTHATÓ MÓDON TERMELHETŐ TŰZIFA KORLÁTOSSÁGA MIATT NINCS ELÉG BIOMASSZA A LEHETSÉGES GÁZHIÁNY PÓTLÁSÁRA. PÁR ÉPÜLETNÉL LEHET, HOGY ELÉRHETŐ KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS, DE MILYEN ÁRON?
Félreértés ne essék van tartalék, azért is, mert 2013-tól a rezsicsökkentés bevezetésétől csökkent a megújuló energia hazai hasznosítása. Csökkent a fa felhasználás, nem változott az erdőterület, kitermelhető famennyiség maradt az erdőkben. DE fenntartható módon nem lehet egyszerre 10 év tartalékát kitermelni. Az ültetésekhez idő, ember kell. Nem működik a számtan logikája. Talán még szemléletesebben: Ha 1 nő 9 hónap alatt 1 gyereket szül meg, akkor 9 nő 1 gyereket hány hónap alatt szül meg?
Korábbi történelmi tapasztalatokból leszűrhető tapasztalat: a biológia, a meteorológia és a klíma…
A nem fenntartható mértékű erdőkitermelésnek számos lokális tájmódosító hatásáról tudunk az emberiség történetéből. Legnagyobb árat, a kipusztulást a Húsvét szigeteken fizették, de komoly árat fizettek a görögök pár ezer éve a perzsák megállításáért. A hajóhad létrehozásra miatt kivágott erdőket a mai napig nem tudták pótolni. Vagy hogy maradjunk Magyarországon, az Alföldön az Árpád-kori ártéri erdőkkel borított erdőket a 150 év török uralom sátortáborai erősen megtizedelték. A folyamszabályozás után kiszáradt területeken megjelent a futóhomok, amit nehezen, nem őshonos fafajták (akác) telepítésével lehetett csak így-úgy kezelni.
A vízügy adatai szerint az előző évben is már a sokéves átlagtól csapadékszegényebb, és melegebb idő volt Magyarországon. Ez a jelenség kiemelten érinti az erdősített területeinket. (2., 3. Ábra) (https://vizhiany.vizugy.hu/
2. Ábra: Sokéves átlagtól eltérő csapadékmennyiség 2021-ben
3. Ábra: Sokéves átlagtól eltérő hőmérséklet 2021-ben
Ahogy fent említettem a fakitermelés csökkent, míg az erdősültség nem változott Magyarországon az elmúlt években (https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp; https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0002.html). Azonban az említett meteorológiai változásnak is köszönhető, hogy az erdők egészségi állapota főleg az elmúlt évtizedben rohamosan romlott. (https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0009.html)
A fák telepítése nem egyszerű feladat. Egy kertben, vagy városban sem, ahol a gazda, önkormányzat, vagy önkéntesek gondozzák, locsolják a fákat. Különösen nehéz a feladat szarvasokkal, vízhiánnyal, szárazsággal, jogszabályi kötelezés „motivációjától” mentesen.
AZAZ A FAKIVÁGÁSOK EREDMÉNYEKÉNT JELENTŐSEN MEGNŐ A VESZÉLYE ANNAK, HOGY NAGY TERÜLETEN TARRA VÁGOTT TERÜLETEKEN NEM LESZ ELÉG ERŐFORRÁS A SIKERES ÚJRATELEPÍTÉSRE, AZ ORSZÁG ERDEJEI JELENTŐSEN SÉRÜLNEK.
Összegzés, megoldási javaslatok
Van logikája a meghozott rendeletnek, hogy külső fosszilis erőforrás helyett belső, megújuló erőforrást használjunk az energiagazdálkodásunkban. Az egyeztetések, hosszabb távú, konszenzusos stratégiák és törvények helyett rendeleti úton meghozott jogszabály azonban jelentős veszélyeket rejt magában, nem előremutató. A „minden rossz” persze nem megoldás, nem építő kritika. Hogyan lehetne jobb?
Rövid távú megoldási javaslat
A 2022-23-as évben a legjelentősebb megoldást a megtakarítások eredményezgetik. Sajnos ilyen rövid idő alatt csak életminőséget érintő megtakarítások. Lejjebb kell tekerni a fűtést kis lakásokban is. Nagyobb lakásokban el kell gondolkodni szükség van-e minden helyiség fűtésére.
Lehetőség van kis mértékben a hazai biomassza kitermelés növelésére:
Elsősorban számba kell venni az elfekvő készleteket. Számos helyen van útépítések mellett felhalmozott energetikailag még hasznosítható otthagyott fakészlet. (4. Ábra)
4. Ábra: Fel nem használt fakészlet egy korábbi útépítés közelében.
Lehetséges a fakitermelések növelése a korábbi szabályok mellett is. A Telex híre hívja fel a figyelmet arra, hogy a korábbi szabályok mellett is van kitermelhető famennyiség. Csak mivel korábban nem volt kereslet a fára, a gépesítés, munkaerő hiánya miatt nem termeltek ki eleget. 25%-kal is növelhető lenne a kitermelés a régi szabályok mellett. (https://telex.hu/belfold/2022/08/09/az-erdeszeti-es-a-termeszetvedelmi-szakma-sem-erti-a-favagas-rendeletet-energia-veszhelyzet-tuzifa-futes-erdogazdasagok). Mondjuk ez nem oldja meg a vizes fa kérdését, de ha valós vészhelyzet lenne lehet ezzel is élni.
Középtávú megoldási javaslat
Középtávú intézkedéseket tekintve gyorsan felül kell vizsgálni a rezsicsökkentés politikáját. Az állandó árú energiahordozó (még akkor is, amikor a „rezsicsökkentett” ár éveken át magasabb volt, mint a piaci ár) azt a képzetet kelti, hogy nem kell az energiával foglalkozni. Magyarországon egyedüliként, az alacsony felújítási arány és az új épületek számottevő növekedése miatt jelentős mértékben nőtt az egy lakásra eső fűtési energia mennyisége, míg az összes tagországban jelentősen csökkent! (https://www.odyssee-mure.eu/publications/efficiency-by-sector/households/average-energy-consumption-dwelling.html) (5. Ábra)
5. Ábra: A lakások energiaigénye 2010-ben és 2019-ben az EU tagországaiban
10-20 éves épületfelújítási programot kell indítani. Ennek legjobb formája a most is elérhető 3+3 mFt-os támogatási konstrukció, ahol javasolt a keret növelése. Az Állam a támogatást a befizetett ÁFA és járulék összegekből gazdaságilag fenntartható módon tudja biztosítani.
Az EU stratégiáihoz illeszkedően ki kell alakítani azokat az energiaközösségeket, amelyek tehermentesítik az elektromos hálózat rendszerét.
A technológiák folyamatos fejlődése és egy kiszámítható támogatási konstrukció országosan is elérhetővé teheti 10-20 éven belül az épületeink megújuló energiára való átállítását. Hogy ez mennyire nem utópia a 6. Ábrán látható, hogy az általunk tervezett épületek energetikai értékei miként érték el a ténylegesen nulla értéket. Manapság jellemzően pluszenergiás házakat tervezünk, az általános építési költségektől érdemben nem eltérő árakon.
6. Ábra: A Belső Udvar Építész Iroda által tervezett épületek összesített fajlagos energetikai mutatója az aktuális szabályozás tükrében.
És a fenntartható ház minőség elérése nem csak új épületeknél, hanem felújításoknál is elérhető, ahogy mért értékekkel igazolja egy 2009-2012 között felújított-bővített esettanulmány. (7. ábra)
7. Ábra: Fenntartható ház koncepció szerint felújított helyi műemlékileg védett épület.
Kitekintés hosszú távra…
És végül nem megoldás, inkább figyelmeztetés. Mi történik akkor, ha a klímaváltozás kérdésére nem figyelünk, hosszú távú (azaz soha meg nem valósuló) megoldásokban, vagy struccpolitikában gondolkodunk.
A földi élet 6,5 milliárd éve jelen van valamilyen formában. Egyetlen emberi fajunk a homo sapiens 200.000 éve van a Földön. Az ipari forradalom 200 éve tart. Ha ezt a 6,5 milliárd évet 6,5 kilométernek feleltetjük meg, a homo sapiens 20 cm óta van jelen, ezeréves történelmünk 1 mm, az ipari forradalom 0,2 mm óta zajlik. A földi életért nem kell aggódni. A környezetvédelem nem elvont idea az ember életminőségének korlátozására, hanem fajunk létezéséhez szükséges gondolkodás és cselekvés.
Zárásul egy vicc a munkatársaimmal 1998-ban létrehozott Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa viccének felelevenítésével:
Két bolygó beszélget az Univerzumban:
B1: Mi történt veled? Olyan sápadtnak tűnsz!
B2: Ne is mond, Homo Sapiens-em van!
B1: Ne aggódj, nekem is volt, hamar elmúlik…
