A tervezés első lépéseként – nem megszokott módon – előzetes megvalósíthatósági tanulmányt kellett készítsünk, hogy passzív házként tervezzük meg a házat, vagy csak „nagyon alacsony energiaigényű” épület elérése legyen a célunk. Az előzetes tanulmány azt hozta ki, hogy a „nagyon alacsony energiaigényű” épülettel együtt járó nagyon alacsony energia költséghez képest a passzív ház követelmények elérese akkora többletberuházással járt, ami csak nagyon hosszú idő alatt (300 év) térült volna meg.
Az épület üzemeltetése során derült ki, hogy üzemelő passzív ház adataival összehasonlítva is indokolható volt az alacsony energiás épület választása. Lásd még szakcikk: „Számok bűvöletében”
Tervezők:
Építészet, gépészet: Medgyasszay Péter, Büki Péter
Statika: Kovács Antal
Környezettudatos elemek
Telepítés
Meglévő településszerkezetben került a házak beillesztés.
Környezetkímélő anyagok
Favázas szalmás vályogszerkezet a falakban, belső vályogvakolat, természetes fa festékek és viaszburkolat lett betervezve
Extra hőszigetelés
A külső fal hőátbocsátási tényezője U=0,16 W/m2K; a tetőtérben U=0,14 W/m2K
Esővíz hasznosítás
Az esővizet a földben elhelyezett tartályba gyűjtik, melyet öntözésre hasznosítanak.
Az épület 7/2006 szerint számított „Összesített energetikai jellemző” tervezett értéke, azaz a primérenergia felhasználása egyszerűsített módszerrel számolva 154,05 kWh/m2a, ami 73%-os teljesítményt, egyes lépészeiben részletes módszerrel számolva 125 kWh/m2a, ami 59%-os teljesítményt jelent.
Utóélet…
1) Az épület képviselte Magyarországot az Európai Építészek Szövetsége (ACE) 20 éves jubileumi konferenciáját kisérő „fenntartható építés” támájában rendezett kiállításon.
2) Az épület részletesebb bemutatása elérhető az Építészfórumon…
3) Az épület dícsérő oklevelet kapott a Magyar Energia Hivatal 2012-ben kiírt pályázatán.
4) Az épület jó tapasztalati segítettek rendezni a szalmabála-építés építésjogi kérdéseit. Olvass tovább…
